octopus-design.co.uk
A megfelelő hely kiválasztásánál, fontos szempont az is, hogy szélvédett legyen, mivel télen a hótakaró elfúvása fagykárokat okozhat, nyáron pedig eltörhetnek a sarjhajtások. A málna, főként a májustól júliusig tartó időszakban, amikor a sarjhajtások fejlődnek és beérik a termés vízigényes növény. Rendszeres, bőséges öntözést igényel, azonban a pangó vízre érzékeny, ezért fontos, hogy megfelelő talajba ültessük. A málna számára, a tápanyagban gazdag, mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, lazább szerkezetű, savanyú termőtalaj a leginkább megfelelő, ezért, ha kertünk talaja nem ilyen, akkor érdemes feljavítani az ültetés előtt. A málna egyik legfontosabb ápolási munkája a metszés, melyet egy külön bejegyzésben mutatunk be részletesen. Kapcsolódó téma: A málna metszése – Útmutató Mivel a málna hajlamos a gyomosodásra, ezért a málnával kapcsolatos teendők között a gyomeltávolítás is kiemelt helyen szerepel. Erre mindenképpen figyeljünk oda, mert a gyomok elvonják a növénytől a vizet. Kép forrása: A málna nem mentes a kártevőktől és a betegségektől sem, melyek közül az alábbiak fordulnak elő legsűrűbben: málnamozaik, botritisz, didimellás vesszőfoltosság, málna-vesszőszúnyog, málna-sodrómoly.
Ezek az anyagok teljesen természetesek, a környezet károsítása nélkül lebomlanak. Mire jó? A fenyőkéreg nem engedi kibújni a gyomokat, védi a termőréteget, és idővel beépül a talajba. Használata esetén kevesebbet kell öntöznünk (mivel a takart föld jobban tartja a nedvességet). Enyhén savanyú kémhatású, elbomlása után javítja a talajszerkezetet, így a növény gyökerei jobban növekednek majd. Talajtakarásra az erdei-, fekete-, borovi-, luc- és vörösfenyő kérgét ajánljuk. Ezek természetes színe a barna; az egyes darabok között csak árnyalatban van különbség. A kéreg tartóssága a vastagságától függ. Használhatjuk talajtakarónak növények alá, sár ellen a kerti útra, sírok köré, a gyomok ellen és dekorációnak is. Cserepes növényekhez nedvességmegtartásra is jól megfelel. Mivel enyhén savas hatású, mészkedvelő fajták alá ne terítsük. Támogassa a vasárnapot Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására.
Vadon termő málnát főleg Észak-Európában és Nyugat-Ázsiában találunk, erdők szélén, cserjésekben, és hegyoldalakban fordul elő nagy számban. A málnából remek lekvár, szörp, ecet készíthető, amely sütemények ízesítésére, vagy saláták mellé remekül harmonizál. Régen a népi gyógyászatban a málna levelét és gyümölcsét lázas meghűlésekre alkalmazták, de ma is megtalálható a gyógynövények tárházában, hiszen a benne található kálium, foszfor, vas és fruktóz erősíti a szervezet. Cukorbetegek és reumások is előszeretettel fogyasztják a gyümölcsét, a belőle készült ízletes tea pedig vér és bőrtisztításra ideális. A málna az évelő növények csoportjába sorolható, ám csak a gyökere évelő, a hajtások kétévesek, vagyis az első évben a főhajtások elérik a teljes hosszt, majd a következő évben a növény mellékágakat hajt, amelyeken laza fürtökben jelennek meg a fehér virágok, végül a nyár közepétől megjelennek az édes apró bogyós gyümölcsök is. A málna talajban nem válogatós, ám tápanyag hiányában hiába is várjuk a bő termést.