octopus-design.co.uk
Hozzátette: "Abból, amit a háború alatt orosz barátainknál és szövetségeseinknél láttam, arra a meggyőződésre jutottam, hogy semmi sincs, amit annyira csodálnának, mint az erőt és semmivel szemben sem táplálnak kevesebb tiszteletet, mint a katonai gyengeséggel szemben". Éppen ezért - fejtegette -, a hatalom egyensúlyának régi elmélete már hibás, a másik féllel elrettentő erőt kell szembeszegezni, és figyelmeztette a nyugati demokráciákat: ne engedjék meg, hogy "ezek a rendkívül fontos évek kihasználatlanul múljanak el. " Churchill beszédét szokás a hidegháború kezdeteként jellemezni, jóllehet magát a hidegháború fogalmát csak 1947-től használták a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió világméretű politikai, ideológiai, gazdasági, "félig katonai" és egyéb szembenállásának jelölésére. A fultoni beszédnek igen nagy visszhangja volt. A brit munkáspárti kabinet azonnal leszögezte, hogy az nem tükrözi Õfelsége kormányának politikai irányvonalát. A felbőszült Sztálin egy héttel később interjút adott a Pravdának, az SZKP hivatalos orgánumának, melyben azzal vádolta meg Churchillt, hogy egy újfajta, angol fajelmélet alapján akar háborút kirobbantani a Szovjetunió ellen.
Winston Churcill beszéde Fultonban: Bizony így volt. A Vasfüggöny rendszerének lényeg leginkább a szabad népességmozgás megtiltásában mutatkozott meg a mindennapi ember számára. Így volt ez hazánkban is, hiszen a 260 kilométeres nyugati határnál 1949-től használtak különböző technikai felszereléseket, drótkerítéseket, jelzőrendszereket. A déli, jugoszláv határnál ennél is tovább mentek, ott aláaknázták a határt. EZEN A NAPON: 1955-ig az osztrák határnál is így volt, de sokszor idő előtt felrobbantak, így felszedték azokat. 1956-ban sokan így tudtak átszökni, ezért egy évre rá ismét újratelepítették az aknákat. 1963-ra fejezték 1 124 900 darab aknát telepítettek Ausztria vonalában. Ez sem volt veszélytelen, több haláleset is történt, így 1970-ig aknamentessé tették a drótkerítést és környezetét. A helyére egy S-100 jelzésű elektronikus jelzőrendszer került (EJR). Ez a komplexum a határtól messzebb helyezkedett el. A kerítés 24 voltos feszültséggel volt ellátva, ha valaki hozzáért vagy elvágta, már mentek is ki érte a járőrök.
Egyes felszólalók szerint a két állam közötti katonai szerződés az Egyesült Nemzetek halálát jelentené. Az olasz sajtó: a független irányzatú Tempo, valamint a kommunista Unita egyformán kárhoztatja azt a tömbpolitikát, amelyet Churchill legutóbbi beszédében ajánlott. A Tempo kijelenti, ha megvalósulna a Churchill ajánlotta angolszász tömb, az csak fokozná azt a veszélyt, hogy olyan viszály tör ki, amely az egész világot rombolásba döntheti. Az Unita visszautasítja a beszédben rejlő kommunistaellenes támadást és megállapítja, hogy a volt brit miniszterelnök fáradozása végeredményben arra irányul, hogy nemcsak az egyes országokban ossza meg a demokratikus erőket, hanem az egész világot egymással szemben engesztelhetetlen tömbökre tagolja és az elkerülhetetlen módon újabb testvérgyilkos küzdelem kirobbanására vezetne. Churchill újabb beszéde Richmond, március 9. Winston Churchill Virginai állam parlamentjének pénteki együttes ülésén beszédet mondott, amelyben visszatért fultoni beszédének gondolataira, de enyhébb formában.
Ukrán válság - Orosz lapok: Putyin "fultoni beszéde" Szerző: Vya itt: Orosz hírek Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásával kapcsolatban kedden elmondott beszéde pontot tett a világ jelenlegi berendezkedésére - írta a Vedomosztyi című oro...
Az amerikai eln�k – meglehet�sen naivan – �gy gondolta, hogy Szt�lin csup�n a Szovjetuni� hat�rainak biztos�t�s�ra t�rekszik, �s Churchill-lel ellent�tben nem sz�molt azzal, hogy a szocialista nagyhatalom – az 1919-20-as �vekhez hasonl�an – megpr�b�lja majd export�lni a maga totalit�rius eszm�it. Roosevelt megel�gedett annyival, hogy a szovjet dikt�tor �g�retet tett a kelet-eur�pai �llamok szuverenit�s�nak biztos�t�s�ra, holott a frontokon 1945-ben m�r ny�lt versenyfut�s zajlott a sz�vets�gesek k�z�tt. Ennek ellen�re a potsdami konferenci�t ugyancsak a sz�v�lyes hangnem, az eur�pai gy�zelem miatt �rzett euforikus hangulat jellemezte – ezzel magyar�zhat�, hogy Truman �s Attlee hozz�j�rult Kelet-Poroszorsz�g orosz annexi�j�hoz –, Jap�n kapitul�ci�ja ut�n viszont egyre nyilv�nval�bb� v�lt, hogy a gy�ztesek k�z�tt �j konfliktushelyzet �rlel�dik. Az angolsz�sz sz�vets�gesek el�tt bebizonyosodott Churchill j�slat�nak igazs�ga, tudniillik, hogy Szt�lin feleleven�ti majd a bolsevik hagyom�nyokat, �s min�l t�bb �llamba igyekszik export�lni a totalit�rius eszm�ket; err�l nem csak a Vorosilov vezette SZEB tev�kenys�ge, a nyugat-eur�pai kommunista p�rtok f�ld alatti szervezked�se, vagy a G�r�gorsz�gban kezd�d� polg�rh�bor� tan�skodott, hanem maga a szovjet dikt�tor is, aki 1945–46 fordul�j�n m�r egyre �lesebben b�r�lta az "imperialista" nagyhatalmakat.
Churchill, Nagy-Britannia második világháború alatti miniszterelnöke akkortájt a konzervatív ellenzék vezéreként tevékenykedett, de az USA-ban magánemberként tett látogatást. A nagy tekintélyű politikus szavára azonban mindenki odafigyelt, így nem csoda, hogy fultoni beszéde villámgyorsan bejárta a világsajtót, és rendkívül heves indulatokat gerjesztett. A szovjet vezetők azonnal háborús uszítással vádolták meg Churchillt, és a felháborodott hangokhoz csatlakoztak – bár nem mindannyian meggyőződésből – a szovjet megszállás alatt lévő országok vezető politikusai is. A szovjetek és csatlósaik azonban nagyvonalúan átsiklottak afelett, hogy 1946 februárjában, vagyis néhány héttel korábban Sztálin is elmondott egy olyan beszédet, amely a hidegháború jelképes kezdeteként is felfogható. A szovjet diktátor ún. választási beszédében a Vörös Hadsereg erejéről és a szovjet társadalmi rendszer kapitalizmusénál haladóbb jellegéről szónokolt. A több évtizedes küzdelem elkezdődött. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Az EJR a 80-as évek közepére avult el, sokszor a vadállatok jeleztek tévesen. A Reuters beszámolója a Terror Háza egyik kiállításáról – itt tekinthető meg. A kerítés szétszerelése a mai napig világtörténelmi jelentőségű. A történelemkönyvekbe ez a dátum vonul be: 1989. június 27. ekkor Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter átvágta az egyik utolsó szakaszt. A Politikai Bizottság azonban már korábban meghozta ezt a határozatot, és el is kezdték a munkálatokat. Sőt, a Páneurópai Pikniken sokan át is szelték a határokat és hagyták el az országot. A drótkerítés darabjaiból még ma is akad a határ menti erdőkben. Ami pedig nem ott van, kiállításokra kerül. AJÁNLOTT LINKEK: Múzeum és kiállítás a vasfüggönyről () Fotók a vasfüggönyről () A vasfüggöny elhallgatott bontása () A jelzőrendszer működése () A Vasfüggöny (wikipedia)
Az antifasiszta szövetségesek viszonyának megromlása egyébként a megszállási zónákra osztott Ausztriában és Németországban érződött a leginkább. Ilyen előzmények után került sor Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédére, melyet az előző évi választásokon alulmaradt ex-miniszterelnök a Missouri állambeli Westminster College-ben tartott meg. A politikus magánemberként érkezett az Egyesült Államokba, ám a világháborús győzelemben szerzett elévülhetetlen érdemei miatt szónoklata messze többet jelentett egy ellenzéki képviselő magánvéleményénél. Híres beszédében Churchill egyrészt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között fennálló érdekközösséget, a két nagyhatalom egymásra utaltságát emelte ki, másrészt pedig kíméletlenül ostorozta a Szovjetunió expanzív külpolitikáját, és arra figyelmeztetett, hogy az angolszászok erélyes fellépése nélkül Európa kommunista uralom alá kerülhet. Az egykori miniszterelnök kijelentette, hogy a "Balti-tengertől az Adriai-tengerig vasfüggöny ereszkedett le a kontinensre", az "ötödik hadoszlop", az államhatalom megdöntésén munkálkodó kommunista pártok aktivitása folytán pedig Európa demokratikus felét is komoly veszély fenyegeti.
2014. március 5. 18:01 "Sötét idők köszönthetnek ránk újból (…) A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig egy vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre" – hangzanak Winston Churchill volt brit miniszterelnök 1946. március 5-én, a fultoni (USA) Westminster College-ban elhangzó beszédének legtöbbet citált mondatai. A politikus igyekezett felhívni hallgatósága figyelmét, hogy amennyiben az angolszász hatalmak nem lépnek fel kellő eréllyel, Európa kommunista uralom alá kerülhet. Bár sokan a hidegháborús korszak kezdetének, és egyben jelképének tartják a beszédet, Churchill csak egy pontos látleletet adott a kontinensen a második világháború befejezése után kialakult helyzetről. A szövetségesek már a Hitler elleni háború utolsó éveiben is geopolitikai érdekeik érvényesítésére koncentráltak, amikor pedig véget ért a világtörténelem legtöbb emberéletet követelő fegyveres konfliktusa, az addig stratégiai megfontolásból óvatos felek nyíltan szembekerültek egymással. Churchill, Nagy-Britannia második világháború alatti miniszterelnöke akkortájt a konzervatív ellenzék vezéreként tevékenykedett, de az USA-ban magánemberként tett látogatást.